Szabó László
Csontváry Kosztka Tivadar
Kiadó Kossuth Kiadó
Tájékoztató az e-könyvek vásárlásáról és
használatáról (megnyitás, olvasás, másolás).
Kérjük, jelentkezzen be a vásárláshoz! |
|
690 Ft |
|
Kérjük, az ingyenes részlet letöltéséhez
jelentkezzen be! |
Csontv�ry Kosztka Tivadart 27 �vesen, igl�i patikusseg�dk�nt, v�ratlanul �rintette meg a m�v�szet.
„Egy napon a gy�gyszert�r el� �llott egy f�val megrakott �kr�sszek�r; az �kr�k bubiskoltak, s �n egy v�nypap�rra ezt a jelenetet f�lrajzoltam. Igl�r�l egyenesen R�m�ba siettem, ahol t�bb h�napi tanulm�nyoz�s ut�n arra hat�roztam el magamat, hogy h�sz esztendeig kell dolgoznom, s akkor utol�rem a nagyokat, avagy t�lsz�rnyalom. R�m�b�l Esz�kre ker�ltem gy�gyszer�sznek; ott lepett meg Munk�csy Pil�tus�nak a h�re, s nekem ezt l�tnom kellett Budapesten. Egy �vre r� P�risban azon t�n�dve, hogy gy�zzem le a nagy neh�zs�geket? Seg�teni senki sem seg�t.
Komoly tervvel siettem haza s G�cs k�zs�gben nyitottam gy�gyszert�rt, ahol n�h�ny �vig lankadatlan szorgalommal oda jutottam, hogy gy�gyszert�ram ad�ss�gmentesen �llott, s amikor m�r sz�z koron�t havonta j�vedelmezett, b�rbe adva, elmentem M�nchenbe a Holl�sy iskol�j�ba, rajzolni term�szet ut�n. Hat h�nap ut�n M�nchenb�l b. Liezen-Mayer S�ndor bar�tom tan�cs�ra Karlsruh�ba mentem Kahlmorgen tan�rhoz, aki h�rom h� ut�n It�li�ba k�ld�tt. �n a dalm�t partokon festve csak Raguz�ig �rtem, s innen a d�sseldorfi akad�mi�ra utaztam f�l, ahol az igazgat� tudtomra ad�, hogy m�r t�bbet tudok s iskol�ra sz�ks�gem nincsen.
Elutaztam h�t P�risba, a Julien-akad�mi�ba iratkoztam be; de vesztemre, mert ott nem engedt�k meg a szabad rajzol�st. Azt a form�t, amit a franci�k re�m akartak k�nyszer�teni, egyszer�en visszautas�t�m. �gy ker�ltem ki az akad�mi�kb�l egyenesen Pompejibe, ahol egy nagyar�ny� festm�nybe bele is fogtam. Ezek ut�n �vr�l �vre hol, mit s min� halad�ssal fest�k, eg�szen az 1904. �vben Ath�nban festett Jupiter-templomig: ez az els� festm�ny, amelyen m�r v�sznat nem l�t a szeml�l�. V�g�l f�l kell eml�tenem, hogy a New-York Herald kritikusa egyenest kimond�, hogy minden a vil�gon l�tez� festm�ny t�l van sz�rnyalva; ezt a hat�st csak h�sz�vi komoly munka ut�n v�rtam, s hogy el�bb k�vetkezett be, a Teremt�nek k�sz�nhetem �s senki m�snak” – �rta le Csontv�ry a tanul��vek �s az els� sikerek t�rt�net�t az 1908-ban, a f�v�rosi Iparcsarnokban rendezett ki�ll�t�s�nak katal�gus�ban.























