Heller Ágnes

Igazság a politikában

Ez az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik - attól, amit a modern világ más szféráiban „igazságon" értünk. A filozófia Szókratész óta dialógus formájában kérdőjelezi meg a mindennapi gondolkodás, a józan ész igazságát.
Amit a mindennapi életben igazságként fogadtak vagy fogadnak el, az a legjobb esetben is csupán igaz vélemény, nem igaz tudás. A filozófiában az igaz tudás mindig megvizsgált tudást jelent. Hogyan érvényes ez a politikára? A kérdés filozofikus, de a válasz, amit a szerző ad, az nagyon is alkalmazható a jelen politikai viszonyaira.

Heller Ágnes

Az egyik legismertebb magyar társadalom tudós. Széchenyi díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Lukács György tanítványa volt az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958-1963-ig Heller középiskolában tanított. 1963-1973-ig az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben elérte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófiai tudományok doktora (Dfc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben egy hosszú „tanulmányútra" indult, emigráns lett. Tanított a Berlini Egyetemen, az ausztráliai Le Trobe Egyetemen, a torinói egyetemen, a Sao Paoloi egyetemen, végül New Yorkban, a New School egyetemen kapott katedrát 1986-ban. Ez utóbbi állomáshelyét még akkor is fenntartotta, amikor már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre és a budapesti ELTE-re. 1929-ben született, nyolcvan év fölött is igen aktív.