Adatok betöltése, kérem várjon!

Köszönjük türelmét!

Gyógyító növények-mérgező növények

dr. Vetter János

Kiadó: Kossuth Kiadó

Kompatibilis: WinXP, Vista 32bit, Vista 64 bit, Win7 32bit, Win7 64 bit

Mit kell tudni multimedia-programjainkról?
Kérjük, jelentkezzen be a vásárláshoz!

1 990 Ft

Kérjük, az ingyenes részlet letöltéséhez
jelentkezzen be!
 
Az emberiség ősidők óta együtt él a növényvilággal. A gyűjtögető életmód során megismerkedett a környezetében élő növényekkel: a fákkal, a cserjékkel, a füvekkel. Közben rájött arra, hogy az őt körülvevő világ mennyire gazdag, milyen sokféle hasznos és természetesen káros hatásra kell számítania. Kitapasztalta, hogy miféle növényeket lehet közvetlenül elfogyasztani, mely hajtások, rügyek, termések ehetők. Rájött arra is, hogy a kesernyés, csípős, égető ízű bogyókat jobb elkerülni, de még azt is megtapasztalta, hogy az ízletes növényi részeknek is lehet később kellemetlen utóhatásuk. Sok mindent tanulhatott az állatvilágtól is, amikor megfigyelte, hogy egy-egy állat milyen növényekkel táplálkozik. A mindennapi élet során fokozatosan megtanulta, hogy mi módon lehet a különböző növényeket az étkezésen kívül más, hasznos célokra fordítani, például bizonyos növényekkel sebeket gyógyítani, fájdalmat csillapítani, betegségek tüneteit enyhíteni. Röviden: az ember felfedezte a gyógyhatású növényeket. Később arra is rájött, hogy vannak nagyon erős hatású mérgező növények, amelyeket a hadviselés során alkalmazhatott sikerrel (például a mérgezett nyílvesszők révén), vagy éppen a vadak távoltartására, irtására használta (például a sisakvirágot a csaléteknek szánt húshoz adta).
A növények gyakorlati ismeretét csak jóval később követte a tudományosság kialakulása, s mint sok más területen, itt is az ókori görög tudósok tették meg az első lépéseket. Dioszkoridész, Theophrastos, Arisztotelész és mások munkáit a növényvilág gyakorlatias szempontú leírása jellemezte.
A középkor évszázadaiban a növényvilág ismerete részben a társadalom közös kincse volt, részben – kis számban – meg is jelent a kor kódexeiben. Sokszor a kolostorok zártabb – egyben védettebb – világa jelentette azt a helyet, ahol mód és lehetőség volt például egyes növények gyógyhatásait kipróbálni, a bevált növények termesztésével próbálkozni, és a hatásos recepteket le is írni. Bingeni Szent Hildegard például a 12. században összegyűjtötte, és az utókor számára is megőrizte receptjeit és az azokhoz kapcsolódó gyógyító módszereit, melyek még ma is érdekes összevetést tesznek lehetővé.
Az igazi áttörést kétségkívül a könyvnyomtatás elterjedése, és ennek nyomán a füveskönyvek megjelenése és népszerűsége jelentette. Hazánkban Melius Juhász Péter, a tudós és prédikátor 1578-ban jelentette meg Kolozsvárott „Herbáriumát” (pontos címe: ”Herbárium az fáknak, füveknek nevekről, termésekről és hasznairól”), melyben főként a görög elődök munkáira alapozva írja le és jellemzi több mint száz növény tulajdonságait, hatásait. Ez a munka nemcsak értékes nyelvészeti és könyvészeti emlék, hanem annak is bizonyítéka, hogy milyen fontosnak tartották akkortájt a betegségek és nyavalyák növényekkel való orvoslásának lehetőségét. Mai szemmel nézve a „Herbárium” sok tévedést, mosolyogtató elképzeléseket, sőt, az egyes növények gyógyító erejének sokszoros túlbecsülését bizonyítja, mégis ez az első – a növényvilág hatásaival kapcsolatos – magyar nyelvű emlékünk.
Most ugorjunk rögtön a 20. századba, melynek folyamán, de különösen második felétől a tudományos módszerek fejlődése soha nem látott méretű és finomságú vizsgálatokat tett lehetővé a növényeket alkotó anyagok jellegét és mennyiségét illetően. Ezrével és tízezrével írták és írják le az új, sokszor csak a növényvilágban előforduló anyagokat, molekulákat, s vizsgálják biológiai hatásaikat. Az is kiderült, hogy egy-egy korábban a növényekből ki nem mutatott anyag jelen van egyik vagy másik növényfajban, esetleg nagyobb rendszertani csoportban is. A klasszikus, gyakorlati tapasztalatokon alapuló gyógynövényismeret például egyre pontosabb kémiai, biokémiai és orvosi ismeretekkel egészült ki. Hasonló a helyzet az erős hatású, a káros – vagy a főként mérgező – hatású növényekkel, növényi anyagokkal is. Az ókori vagy középkori méregkeverők „kedvenc objektumairól” most már egyre többet tudunk. Az orvostudomány, az állatorvos-tudomány, illetve ezek alkalmazott botanikai szakterületei egyre több információval felvértezve nézhetnek szembe a mérgezések – korábban néha valóban szörnyű – kórképeivel.

A CD célja, hogy eligazítást nyújtson a mérgező és gyógyító növények világában, segítsen azok felismerésében, azonosításában, felhívja a figyelmet hatóanyagaikra, hatásaikra.
A tárgyalt növényfajokat az általában elfogadott rendszertani sorrendben mutatjuk be. A magyar, illetve a latin növénynevek listájának segítségével pedig bármelyik növényre rákattinthatunk. Az egyes növényfajok ismertetése négy fő részből áll.
Az első egység („Leírás”) a növény rövid morfológiai leírása, vagyis gyökerének, szárának, leveleinek, virágának és termésének, magjának ismertetése. A virágos növények esetében római számmal tüntetjük fel a hazánkban leggyakoribb virágzási időszak kezdetének és végének hónapját. A többi információs blokk kattintásra jelenik meg.
Az „Előfordulás” (termőhely) arra utal, milyen földrajzi, ökológiai és botanikai környezetben található általában a faj.
A „Hatóanyagok” címszó alatt a növényben lévő vegyületekről, azok fő hatásairól (mérgező, gyógyító vagy mindkettő) olvashatunk általános információkat. Ha a fontosabb anyagok vagy vegyületcsoportok, illetve az egyes anyagok további tulajdonságai, pontosabb kémiai szerkezete stb. érdekli az olvasót, kattintson a megjelölt nevekre, s így a kislexikon megfelelő címszavához jut. Itt tájékozódhat az anyag további tulajdonságáról, legtöbb esetben megismerheti szerkezeti képletét is.
A „Megjegyzés” pontra kattintva a növény nevével, történetével vagy éppen hatásaival kapcsolatos további tények, érdekességek is olvashatók. A „Kislexikon” a növények hatóanyagaival, hatásaival, illetve egyes botanikai kifejezések jelentésével kapcsolatban nyújt eligazítást.
Az egyes fajok bemutatásának fontos részét alkotják a fotók, valamint a növények egy részénél a videofilm-részletek. A fotók a növények habitusát, néhol egyes, a megkülönböztetés, a felismerés, a meghatározás szempontjából fontos részleteket (virág, virágzat, termés vagy mag) szemléltetik. A videofilm-részletek segítségével nemcsak az egyes növények morfológiájának jellemző részleteit, hanem termőhelyüket, környezetüket is bemutatjuk.
Az „Irodalomjegyzék” segítségével a téma vagy egyes részletei iránt mélyebben érdeklődők néhány alapvető, átfogó (magyar és idegen nyelvű) szakirodalmi forráshoz juthatnak el.
A „Teszt” című egység játékos tudáspróba, amelynek célja, hogy a természetbarát érdeklődő megbizonyosodjon növényismerete helyességéről, vagy arról, hogy tisztában van-e már a mérgező és gyógynövények legfőbb hatóanyagaival, hatásaival. A tesztkérdések segítségével, a képanyag felismerésével ellenőrizheti megszerzett ismereteit.
A „Fajlista” különféle névmutatói (rendszertani, magyar, illetve latin nevek betűrendben) a tárgyalt fajok közötti eligazodást teszik lehetővé.


Jó barangolást kívánunk gyógyító és mérgező növényeink érdekes birodalmában!
A „Magyarország flórája és faunája” sorozat ezen részében közel 400, a Kárpát-medencében őshonos, gyógyító és/vagy mérgező hatású növényfajt mutatunk be 920 képpel és 30 percnyi filmrészlettel illusztrálva. Dr. Vetter János műve hasznos alapirodalom a közép- és felsőoktatásban tanuló diákok, valamint a pedagógusok, orvosok, gyógyszerészek, biológusok és agrárszakemberek számára. Az alapos, egyúttal érdekes, olvasmányos és gazdagon illusztrált művet nyugodt szível ajánljuk minden laikus érdeklődőnek

A program telepítést nem igényel. Használatához Windows operációs rendszer szükséges. Kérjük, a letöltött tömörített (zip) állományt csomagolja ki a merevlemezére, azután írja ki cd-re. A program a cd-lemezről indítva használható.

A program tartalma
A főmenüből egy-egy kattintással érhető el az Általános bevezető, a Fajok listája, a Kislexikon, a Galéria, valamint a Teszt és a Memóriajáték. A mű Bevezetésében megismerkedhet a CD-ROM felépítésével, a gyógyító és mérgező növényekkel kapcsolatos alapfogalmakkal és figyelmébe ajánlunk néhány szakirodalmi művet. A Fajleírásokban listából választhatók ki az egyes növényfajok adatlapjai. Az adatlapokon részletes információkat olvashat az adott növény külsejéről, élőhelyéről, felhasználásának élettani és egyéb hatásairól és más érdekességekről. Több nagyítható fényképfelvételen is szemrevételezheti a növényt. A leírások természetesen hiperszöveg-rendszerűek: a színnel jelölt szavakra mozgatva a kurzort, kis keretben jelenik meg a kifejezés magyarázata. A legfontosabb fogalmakat és szakkifejezéseket a nyomtatható Kislexikon foglalja össze, s a magyarázatok egy részét ábra illusztrálja. A galériában bemutatót, vetítést állíthat össze a mű illusztrációiból.
Ha úgy érzi, a kiadványból már igazán jól megismerte e különleges növényfajok világát, tegye próbára tudását egy teszt kitöltésével. A komoly ismeretek elsajátítása közben kapcsolódjon ki a Memóriajátékkal.

 
 

© 2010 multimediaplaza.com