Adatok betöltése, kérem várjon!

Köszönjük türelmét!

BBC Világtörténelem folyóirat 2020/3.

Papp Gábor (főszerkesztő)

Kiadó : Kossuth Kiadó

Megjelenés éve : 2020

108 oldal

Tájékoztató az e-könyvek vásárlásáról és használatáról
(megnyitás, olvasás, másolás).

Töltse le most!

Kérjük, jelentkezzen be a letöltéshez!
 
A címlapon is kiemelt téma, az aztékok élete kifejezetten azok közé a területek közé tartozik, amelyekről mi, európaiak valószínűleg kevesebbet tudunk az elégségesnél. Mint a cikkből kiderül, olykor még a mai felfogásunkhoz is közel áll az övék, hiszen hajlamosak voltak nevetség tárgyává tenni az élet komoly dolgait, őrizték a családi tradíciókat, a közügyekbe igyekeztek bevonni sokféle társadalmi csoportot – és nagyon féltek a járványoktól.

A Föld lakóinak döntő többsége ma már valamely nemzetállam kötelékében él, majdnem kétszázra tehető ezeknek a száma, és ahhoz képest, hogy milyen újkeletű fejlemény, jelenleg ezt tekintjük természetesnek. E számunk legterjedelmesebb összeállításában a nemzetállam fogalmát és jellemzőit próbálják körüljárni a szakértők, és azt az óvatos kérdést is felteszik, mennyire beszélhetünk tartós jelenségről.

A hódítók és őslakosok, gyarmatosítók és leigázottak, szuperhatalmak és kiszolgáltatott közösségek kapcsolata a lapszám legtöbb írásán végighúzódik. A történelmet ugyan nem csak a győztesek írják, legfeljebb az uralkodó perspektíva tartósabb fennmaradása írható a számlájukra, mégis akarva-akaratlan mi, akik elfogulatlannak gondoljuk magunkat, szintén hozzájárulunk bizonyos toposzok és előítéletek rögzüléséhez. Azt, hogy Japán 1853-ban meghajolt az amerikai hadiflotta akarata előtt, vagy hogy Kína az ópiumháborúk révén engedett az európai hatalmaknak, utólagos szemszögből talán a progresszió jelének tekintjük, mert utat nyitott a „modernizációnak”. Hogy mennyire esetleges és egyoldalú ez a nézet, azt egyebek mellett az ott élők igen eltérő szemlélete is jól illusztrálja.

A hazánkban is jól ismert – sőt bizonyos leírásaiban kifejezetten realisztikusnak érzett – 1984 című regényt Orwell a „jövő regényének” nevezte, ugyanakkor hangsúlyt fektetett arra is, hogy jelezze: nem látomásról van szó, hanem a közelmúlt történéseinek szatirikus eltúlzásáról. A spanyol polgárháborúban harcoló, erősen megosztott köztársasági erők, a sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország rengeteg nemkívánt ihletmorzsával szolgált – ahogy Orwell műve is megtermékenyítette a totalitárius rendszerek későbbi ellenzőinek képzeletét).

A Világtörténelem 11. száma átfogó szellemi utazást kínál a világ körül!


 
 

© 2010 multimediaplaza.com