Vörös István, Lackfi János

Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta

„Megszűnt a wifi, akadozgat a jó net... Dőlj, laptopom, ím az ölembe ide!” Lackfi János. „Elszáll a vakond, eliramlik a lajhár... Tűrj, kedvesem, ülj az ölembe ide!” Vörös István. Kötetünkben az olvasó megtalálja a magyar költészet legismertebb verseit és azok mai átiratait. Isten áldd meg a magyart belső széthúzással... Na, srácok, még mi van széles e suliban szebb dolog az tornánál?... A tanárok idegére rámegyünk, rámegyünk, mert nincsen többé már agyunk... Nem lophatom el senkitől, ellopom hát mindenkitől... Csabi bácsi nagy titokban a portfólióját mossa... Süvölt a tornéjdó a sztormi szkáj alatt... Negyvenen túl jön az erőltetett gyerek... Lökött bulizásnak gyönyörű ideje...Röpdösnek a poénok, ám a könyv mégsem paródia gyűjtemény. Sok a mélyebb, komolyabb elszámolás a korral, amelyben élünk, az élettel, amely adatott. Hol örvendezve, hol mérgelődve, hol borúlátón, hol józanon, hol viccesen, hol gyengéden bámulhatunk rá táguló világunkra.