Kácsor Zsolt

Nem leszek áldozat

Első rendű vádlott: K. Árpád, a dobos. Másod rendű vádlott: K. István, a balhés. Harmad rendű vádlott: P. Zsolt, a fanatikus. Negyed rendű vádlott: Cs. István, a Csontrabló.
Ki ez a négy ember? Erre a kérdésre azok is nehezen tudnak válaszolni, akik gyerekkoruk óta ismerték őket. A romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság vádlottjai egyszerű, hétköznapi emberek – voltak. Egészen addig, míg fegyvert ragadtak, s éjszakánként embereket gyilkoltak hidegvérrel.

Miért tették?
Ebből a riportkönyvből kiderül, hogy brutális cselekedeteikre jelentős mértékben magyarázatot ad a rasszista szélsőjobboldali sajtó cigányok ellen folytatott uszítása, valamint a Magyar Gárda 2007-es megalakítása „a magyarság fizikai, lelki és szellemi önvédelmére”. A Gárda a megalakulása után négy hónappal hívta föl magára az ország közvéleményét, amikor a Pest megyei Tatárszentgyörgyön felvonulást rendeztek a "cigánybűnözés" ellen. A tatárszentgyörgyi megmozdulás megerősítette az akkor már gyilkolni kész K. Árpádot és K. Istvánt, hogy nem késlekedhetnek tovább, s a fegyvertelen, emiatt számukra komolytalan Magyar Gárda helyett a saját kezükbe kell venni „a magyarság fizikai, lelki és szellemi önvédelmét”. Megtették, s ebbe hat ártatlan ember halt bele.

Riportkönyvében a szerző a saját kutatásain kívül fölhasználta a ciganyvadaszat-per.blog.hu, a romagyilkossagok.blog.hu és a pestisracok.hu egyes anyagait, továbbá idézett a Népszabadságból, a Népszavából és a Magyar Nemzetből.