Kondor Béla
Sinkovits Péter
Kiadó : Kossuth Kiadó
Kérjük, jelentkezzen be a vásárláshoz! |
|
490 Ft |
|
Kérjük, az ingyenes részlet letöltéséhez
jelentkezzen be! |
Kondor Béla
(1931-1972)
Kondor Béla az ötvenes évek elején kezdte meg főiskolai tanulmányait, a magyar művészeti élet legnehezebb korszakában. A személyi kultusznak ebben az időszakában a kultúrpolitikai diktatúra uralta az intézményeket, a művészeknek meghatározta, milyen stílusban dolgozhatnak, sőt előírta, hogy műveik formálásában a szovjet művészet példája legyen iránymutató, és a szocialista realista kifejezésmódot kell követniük. Sokan elfogadták és magukévá tették ezeket az utasításokat, mert meg akartak felelni a követelményeknek, de akadtak olyanok is, akik műtermük magányába vonultak vissza, s nem adták fel művészeti elveiket. A főiskolán is az új rend hívei kerültek hatalomra. A legsikeresebben a posztnagybányai Gresham-kör tagjai tudták átmenteni befolyásukat az új helyzetben, mivel az ábrázoló művészetnek olyan formáját és minőségét képviselték, amely még elfogadható volt a hatalom számára. Tanítványaik közül kiemelkedik Csernus Tibor, aki nagyszabású festői életművet hozott létre. Kondort markáns stílusa, kérlelhetetlen őszintesége miatt elutasították, a művészettörténet legnagyobb alkotóinak műveit, módszereit, szemléletét tanulmányozó attitűdjét nem tudták elfogadni. Ennek ellenére az intézmény vezető mesterei tehetséges művésznek tartották, főiskolai vizsgáján részt vettek, bírálatokat, elemzéseket mondtak róla. Vizsgamunkája a korszak jelképévé vált, művészi értékeit a kor legjelentősebb kritikusa, Németh Lajos méltatta.
Kondor Béla az ötvenes évek elején kezdte meg főiskolai tanulmányait, a magyar művészeti élet legnehezebb korszakában. A személyi kultusznak ebben az időszakában a kultúrpolitikai diktatúra uralta az intézményeket, a művészeknek meghatározta, milyen stílusban dolgozhatnak, sőt előírta, hogy műveik formálásában a szovjet művészet példája legyen iránymutató, és a szocialista realista kifejezésmódot kell követniük. Sokan elfogadták és magukévá tették ezeket az utasításokat, mert meg akartak felelni a követelményeknek, de akadtak olyanok is, akik műtermük magányába vonultak vissza, s nem adták fel művészeti elveiket. A főiskolán is az új rend hívei kerültek hatalomra. A legsikeresebben a posztnagybányai Gresham-kör tagjai tudták átmenteni befolyásukat az új helyzetben, mivel az ábrázoló művészetnek olyan formáját és minőségét képviselték, amely még elfogadható volt a hatalom számára. Tanítványaik közül kiemelkedik Csernus Tibor, aki nagyszabású festői életművet hozott létre. Kondort markáns stílusa, kérlelhetetlen őszintesége miatt elutasították, a művészettörténet legnagyobb alkotóinak műveit, módszereit, szemléletét tanulmányozó attitűdjét nem tudták elfogadni. Ennek ellenére az intézmény vezető mesterei tehetséges művésznek tartották, főiskolai vizsgáján részt vettek, bírálatokat, elemzéseket mondtak róla. Vizsgamunkája a korszak jelképévé vált, művészi értékeit a kor legjelentősebb kritikusa, Németh Lajos méltatta.
