Székely Gábor

Háborúk, forradalmak és a fasizmus kora

A modern kor történetét háborúk és forradalmak alakították - formálták és deformálták. S két szélsőség: a fasizmus és a sztálinizmus. A kötet 44 tanulmánya és írása ezek elemzésével foglalkozik, illetve kapcsolódik be a körülöttük folyó ma is éles vitákba.

A háború tematikája az 1998-ban megjelent „Béke és háború, a nemzetközi békeszervezetek története” című könyv megírását követő kutatások eredményeit tartalmazza, mindenekelőtt a II. világháború kirobbanásának előtörténetével foglalkozik. Valamint egy kemény vitáét, amely az Élet és Irodalom hasábjain jelent meg.

A forradalmak tematikája a bolsevikok első időszakával, vagyis Leninnel kezdődik, folytatódik a Kommunista Internacionáléval és a sztálinizmussal, majd a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájával, s zárul a jelenlegi vitával az államszocializmusról. Ez a blokk mintegy folytatása a „Komintern és a fasizmus 1921–1929” című, még 1980-ban megjelent monográfiának.

A fasizmus témakörének válogatása a „Hitler hatalomra jutása” című monográfia (1983) után keletkezett fontosabb tanulmányokból áll, középpontban Hitler hatalomra jutásának mindmáig általában tévesen bemutatott körülményeivel, Olaszországgal és Ausztriával, s kiegészülve két tanulságos dolgozattal, amelyet a szerző hallgatói írtak Hitler hatalomra jutásának 80. évfordulóján.

A válogatás elsődleges szempontja az volt, hogy az eredeti dokumentumokat feltáró, egyben olvasható írások kerüljenek a kötetbe, kiegészülve a szubjektív megjegyzéseket is tartalmazó, talán, remélhetően, akár vitára is késztető részletekkel.

SZÉKELY GÁBOR történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora 1942-ben született Budapesten. 1966-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem, valamint orosz nyelv- és irodalom szakán szerzett diplomát. 1966-tól a Párttörténeti Intézet (1989-től Politikatörténeti Intézet) munkatársa, majd 1988-tól 2000-ig tudományos igazgatója.

Tanított a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, Szegeden a József Attila Tudományegyetem docense. 2000-től az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékén tanít, egyetemi tanár, tanszékvezető, a Történeti Intézet Doktori Iskolájának vezetője. 2013-tól professzor emeritus.

Ösztöndíjasként kutatott, illetve több ízben meghívottként előadott Amszterdamban, Bécsben, Berlinben, Bonnban, Freudenbergben, Moszkvában, New Yorkban, Párizsban, Pekingben, Prágában, Rómában, Salzburgban, Stockholmban, Szófiában, Ungváron, Varsóban, Washingtonban.