John Milton

Visszanyert paradicsom

John Milton 1671-ben, már vakon jelentette meg a Visszanyert Paradicsomot. Elkésett vele. Addigra más lett a divat, a nagy forradalom hullámainak elültével a „restauráció” kora, már nem kedvezett egy ilyen komoly, férfias, a Bibliát partnernek tekintő kiseposznak. Három évszázad távlatából viszont roppant érdekes ez a mű. Mit tudott, miben volt biztos, mit gondolt Istenről, Sátánról, Jézusról egy 17. századi nagy gondolkodó? Milton költeményének gerincét Sátán és Jézus párbeszéde alkotja, miközben beutazzák az Óvilágot és áttekintik a konyhaművészet teljes lexikonát is.
Ehhez a kétnyelvű kiadáshoz az eredeti szöveg mellé Péti Miklós készített szép és hű prózai fordítást, mely az eredeti költemény gondolatgazdagságát, barokkosan áradó invencióját elegánsan adja vissza. Eddig csak egy, 1796-os magyar fordításban létezett a Visszanyert Paradicsom, igazi kuriózum tehát ez a kötet, eszme- és vallástörténeti, kultúrtörténeti és irodalmi szempontból egyaránt. Olvassuk hát, ahogy Sátán kígyó-fortéllyal a Jordán partja felé veszi könnyű lépteit, ahol hamar meg fogja találni az ács állítólagos fiát, hogy megkísértse, és minden ármányt kipróbáljon rajta. Nincs más célja, mint tönkretenni azt, aki – gyanúja szerint – arra teremtetett, hogy véget vessen az ő régóta tartó földi uralmának.
Vajon Sátán tényleg végleg kapitulált?

(Nádasdy Ádám)