Adatok betöltése, kérem várjon!

Köszönjük türelmét!

Sebő 70

Jávorszky Béla Szilárd

Kiadó : Kossuth Kiadó

Megjelenés éve : 2017

128 oldal

ISBN 9789630998710

Tájékoztató az e-könyvek vásárlásáról és használatáról
(megnyitás, olvasás, másolás).
Kérjük, jelentkezzen be a vásárláshoz!

1 690 Ft

Kérjük, az ingyenes részlet letöltéséhez
jelentkezzen be!
 

2017. február 10-én volt hetvenéves az énekelt versek úttörője, a táncházmozgalom egyik alapítója, Sebő Ferenc.
   A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző és népzenekutató sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be ez a monográfia. A kötetben legközelebbi alkotótársai – Halmos Béla, Sebestyén Márta, Éri Péter, Gryllus Dániel, Perger László és Szomjas György – is megszólalnak.

Sebő Ferenc első versmegzenésítéseit a hatvanas évek végén műegyemistaként írta, és azok egy részét 1969-ben Berek Kati beépítette az Egyetemi Színpadon adott József Attila-műsorába. Az ő meghívására került aztán – zeneszerzőként, előadóként, zenei vezetőként – a 25. Színházba. Sebő nem csupán megzenésítette és elénekelte Weöres Sándor vagy Nagy László verseit, de később együtt is dolgozott e költőkkel.
   A Martin Györgynél hallott eredeti népzenei felvételek hatására fordult Halmos Bélával az autentikus parasztzene felé, kezdték el idehaza elsőként játszani eredeti formájában. Így váltak – Timár Sándorral együtt – a hazai táncházmozgalom elindítóivá. „Ha van valami, amit a táncházmozgalom érdekében tettünk, az , hogy mi vettük a fejünkbe először, hogy ezt a muzsikát pontosan úgy kell játszani, ahogy van. Nem feldolgozva, nem átalakítva, hanem pontosan úgy.”
   Sebő – a Sebő együttes koncertjei, illetve a rádió- és televíziószereplések mellett – 1973 és 1980 között a Bartók Béla táncegyüttes zenei vezetője volt. Timár Sándorral együtt – Martin György intenciója szerint – indították be a néptánckedvelő fiatalok klubjait, elsőként 1973 tavaszán a Fővárosi Művelődési Ház körtermében. Később két Sebő-klubot is alapítottak: a zártkörű, műegyetemi R-klubot, és a tágabb érdeklődésű közönséget vonzó zuglói Kassák-klubot.
   Mivel a hivatalos zenei intézményrendszer nem akarta tudomásul venni a kibontakozó táncházmozgalmat, a nyolcvanas években elvégezte a Zeneakadémia Zenetudományi Szakát, ahol diplomamunkáját Vikár Béla népzenei gyűjtéséből írta. A kilencvenes években a Magyar Televízió számos népzenei műsorsorozata (Nyitott Stúdió, Zenelánc, Ó-Európa, Hagyományőrzők) fűződött a nevéhez.


 
 

© 2010 multimediaplaza.com