Adatok betöltése, kérem várjon!

Köszönjük türelmét!

A ˝szellemi termelési mód˝

Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor

Kiadó: Kossuth Kiadó

E-könyv megjelenés éve: 2011

ISBN: 978-615-50-1458-1

Tájékoztató az e-könyvek vásárlásáról és használatáról
(megnyitás, olvasás, másolás).
Kérjük, jelentkezzen be a vásárláshoz!

1 990 Ft

Kérjük, az ingyenes részlet letöltéséhez
jelentkezzen be!
 
Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor új könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megfogalmazza egy mind a kapitalizmustól, mind az államszocializmustól eltérő társadalmi forma lehetőségét. Összegyűjtik és értelmezik ennek a kapitalizmuson túli társadalmi formának a jelen viszonyai között kimutatható jeleit.
A kapitalizmus kritikája során aligha lehet megkerülni Marx munkásságát. A szerzők nem csatlakoznak sem azokhoz, akik a marxi koncepciót mintegy szentírásnak tekintve szemet hunynak e koncepció ellentmondásai felett, de azokhoz sem, akik az államszocializmus tapasztalatai alapján az egész marxi szemléletet száműzni igyekeznek az emberi gondolkodás eszköztárából. Néhány alapvető, Marx által kidolgozott kategória – mint a termelési mód – felhasználásával a szerzők ezeket a kategóriákat új (a jelen viszonyaiból levezetett) tartalommal töltik fel, hogy segítségükkel leírhatóvá váljék a kapitalizmus egy reális (az államszocializmus zsákutcájával több tekintetben ellentétes) alternatívája.
A szerzők ezen alternatíva szociológiai hordozóinak, kulcsszereplőinek a "szellemi termelőket" tekintik, s szembesítik következtetéseiket mindazokkal az elméletekkel, amelyek így vagy úgy érintkeznek a szellemi termelés, a szellemi termelők kérdéskörével. (Többek között a posztindusztriális társadalom elmélete, információs társadalom elméletek, hálózati modell, az értelmiségi osztály elmélet, az "új munkásosztály"-elméletek.)
A szerzők által e könyvben körbejárt elméleti keret mind a jelen kapitalizmusának, mind az államszocializmus alakulásának új nézőpontú értelmezésére nyújt lehetőséget.
A könyv egy tervezett társadalomelméleti trilógia középső darabja, (melynek első része a 2007-ben a Kossuth Kiadónál megjelent "Túlélési stratégiák"). Helyenként könnyebb, helyenként nehezebb, de mindenképpen gondolatébresztő, a társadalom lehetséges jövőjéről gondolkodók számára megkerülhetetlen olvasmány.
Bevezetés

1. fejezet Mi az a „szellemi termelési mód”?
Termelés és termelési mód
A kapitalizmus a „termelési mód” kategória tükrében
Az alternatíva: a szellemi termelési mód
Hol siklott félre a marxi koncepció?
Mi a szellemi termelés, ki a szellemi termelő és hogyan jön létre a szellemi termelési mód?

2. fejezet A szellemi termelési mód felé
Egy főszereplő színre lép
Millstől Bellig
A PC kora
Az óriáskirály kőfalatja
Az új alany keresése
Az individualizmus néhány csapdája
Összefoglalva

3. fejezet A változások néhány értelmezési modellje
I. „Új világ”-elméletek
Az „információs társadalom” köszöntése
Tudományos-technikai forradalom és technostruktúra
Bell és a „poszt-indusztriális társadalom”
Közbevetés: Touraine és a poszt-indusztriális társadalom
Posztmodern társadalom?
Gorz és a szabadidő társadalma
Bourdieu és a „kulturális tőke”
Beck és a „rizikótársadalom”
Beniger és a kontroll társadalma
Castells és a hálózati társadalom
Hardt, Negri és a „birodalom”
Toffler és a „harmadik hullám”
II. Kísérletek az új alany meghatározására
Az új alany meghatározásai: Mills és a „fehérgallérosok”
Az új alany meghatározásai: Menedzserek
Az új alany meghatározásai: A „kreatív osztály”
Az új alany meghatározásai: Shils és „az ideológusok”
Az új alany meghatározásai: Gouldner és az „új uralkodó osztály” elmélete
Az új alany meghatározásai: Braverman, Mallet és az „új munkásosztály” elmélete
Közbevetés: Said és a független értelmiség
Az új alany meghatározásai: Tömeg-intellektus, általános intellektus, immateriális munka

4. fejezet A szellem fogalma
Szellem és test
A szellem összetevői
Hegel „szelleme”
A marxizmus, a „szellem” és a „kísértet”
A szellem helye Scheler fenomenológiájában és Ryle logikai grammatikájában
A problematizált szellem (Egzisztencializmus és posztmodern)

5. fejezet A szellemi termelési mód szociológiai „alanyáról”
Az „értelmiség” szociológiai csoportjának elkülönülése
Az értelmiség sajátosságai. 1. A „tanuló”
Az értelmiség sajátosságai. 2. A „reflektált”
Az értelmiség sajátosságai. 3. Az „autonóm”
Az értelmiség sajátosságai. 4. A „vélekedő-megítélő”
Az értelmiség sajátosságai. 5. A „törvényalkotó”(normaalkotó)
Az értelmiség sajátosságai. 6. Az „ideológiateremtő”
Az értelmiség sajátosságai. 7. A „céhmester”
Az értelmiség sajátosságai. 8. A „Szellem embere”
Az értelmiség: racionalista?
Értelmiség vagy értelmiségek?
Az értelmiség és a minőségelv

6. fejezet Humanizmus és szellemi termelés
A humanizmus kialakulása
A reneszánsz humanistái
A felvilágosodás és romantika (szentimentális) humanizmusa
„Szocialista humanizmus”?
A humanizmus fejlődése
Vallás és humanizmus
A sötét oldal (avagy: Derrida démonai)
Új etika felé?
Szervesség és humanizmus
A szellemi termelési mód és a humanista trikolór

7. fejezet Az államszocializmus
Munkásfetisizmus
Forradalomfetisizmus
Politikai elidegenedés
Az államszocializmus mint szellemi termelési mód
Az államszocializmus mint kapitalizmus1
Államszocializmus és modernizáció
Bürokrácia, új osztály
A „kádárizmus”
Tulajdon és termelési mód
Egy kis kitérő: Lukács és az államszocializmus ideológiája
Az államszocializmus mérlege
Az államszocializmus utóélete

8. fejezet A kapitalizmus a szellemi termelési mód ellen
Kapitalizmus az ezredfordulón
Válságban
A kapitalizmus tartalékai
A szellemi termelők súlyának csökkentése, az értelmiség proletarizációja
Az értelmiség elitizációja és elitként való bírálata
A világ tovább kapitalizációja-piacosítása
Néhány ambivalens jelenség a későkapitalizmus korszakában
Média, propaganda, manipuláció – ideológiák
Kívülről irányítottság
Biologizmus és szociáldarwinizmus
A rendszerkritika tabuja
A történelem eltüntetése
A jótékony fátyol
Divide et impera
Az (át)értelmező hatalom
Kapitalizmus versus szellemi termelési mód. Valódi választási helyzetek és hamis dichotómiák.

9. fejezet A szellemi termelési mód jövője. Lehetséges forgatókönyvek
Felmerülő kételyek
Az aktivitás lehetőségei
A szellemi termelési mód mint szintézis
A szellemi termelési móddal adekvát elvek konkrét megnyilvánulási lehetőségei
A minőségelv
Közbevetés: az oktatás: „a ma a tegnap honlapja”?
A felelősség-elv
A gondoskodás-elv (avagy „a másik gazdagításának” elve)
Állandó változásban
Az etika szerepe
Közbevetés: az etika kérdőjelei

Diffúz záró gondolatok

Bibliográfia

 
 

© 2010 multimediaplaza.com