Sándor Anikó

Én igen nagy vétkem

Mariazellben, a híres zarándokhelyen, egy kis hotelben öt nő csodára vár. A remény hozta ide őket, hogy - ahogy egykor a pogányok elől menekülő szerzetesnek – itt számukra is rés nyílhat az elakadás szikláján.
Mesélnek, s miközben felfedik egymás előtt a legféltettebb titkaikat, önmagukban is olyan mélységekbe jutnak el, ahol azelőtt sosem jártak. Ki pakolta vállukra a terhet, amit évtizedek óta cipelnek? Melyik volt a pillanat, amely meghatározta a sorsukat?
Létezik-e olyan külső erő, amely elvezetheti őket a megoldáshoz?
Alexandra félresikerült eljegyzése. Lilien erőfeszítése, hogy beteljesítse anyja álmait. Júlia lejárt szavatosságú nőisége, Angéla bénító frusztráltsága, amiért nőnek született. És egy kívül is, belül is romokban heverő élet, az önmagát marcangoló szeretet: a teljesen kilátástalan helyzete Máriának, az anyának, aki mint utolsó reménysugárba kapaszkodva most térdenállva könyörög egy kis hársfa szobornak: "Kérlek, segíts visszakapni a gyermekemet, az én kis Jézuskámat. Könyörgök, segíts nekem, hogy ismét élhessek."

Öt nő, öt nap, öt sors. Ötször öt meghatározó történet, melyek közül bármelyik bármelyikünkkel megeshetett volna.