Paul Newmann

Egy hétkönapi ember különleges élete

1986-ban Paul Newman és legközelebbi barátja, Stewart Stern forgatókönyvíró ambiciózus projektbe kezdett. Stern felkereste Newman családtagjait, barátait és közeli munkatársait, és interjúkat készített velük a színész életéről, majd Newman is elmesélte a saját nézőpontját a történetről. Az egyetlen kikötés az volt, hogy bárki, aki megszólal, legyen teljesen őszinte. A kikötés magára Newmanre is vonatkozott. Öt évig dolgoztak a projekten. Az eredmény egy rendkívüli memoár: a szokásos sztáréletrajzoktól eltérően irodalmi igényességgel, izgalmasan megírt szöveg, több ezer oldalnyi interjúátiratból összeszerkesztve. Newman hangja rendkívül erőteljes: hol vicces, hol fájdalmas, de legfőképen és mindenekelőtt kegyetlenül őszinte. A további hangok – gyermekkori barátok, bajtársak a haditengerészetnél, családtagok, filmes és színházi munkatársak, mint például Tom Cruise, George Roy Hill, Martin Ritt vagy John Huston – gazdagítják, színesítik és kontextusba helyezik Newman történetét. Newman ragyogó részletességgel mesél traumákkal teli gyermekkoráról, tinédzserkori bizonytalanságáról, fiatalkori kudarcairól a nőkkel, sztárrá válásáról, korai riválisairól (Marlon Brando és James Dean), első házasságáról, alkoholizmusáról, Scott fia haláláról, és arról a vágyáról, hogy lányai megértsék az igazságot apjukkal kapcsolatban. A könyv talán legmegindítóbb része a Joanne Woodwarddal való kapcsolatáról szól – egymás iránti mélységes szeretetükről, és arról, ahogyan Joanne intellektuálisan, érzelmileg és érzékileg is formálta férjét, miközben minden helyzetben támaszt nyújtott neki. Az Egy hétköznapi ember különleges élete kitárulkozó és önelemző, szeretetteljes és őszinte, összetett és mély írás, amely új fényben tárja elénk korunk egyik legnagyobb filmsztárját, az embert, akit sokan csodáltak, de kevesen ismertek. „Szerettem volna papírra vetve helyükre tenni a dolgokat, megtépázni a fejemre nőtt legendát, leszámolni néhány mítosszal, és távol tartani a piranákat. Dokumentálni akartam életemet ezen a planétán, lehetőleg a pontosság igényével. Mert mindaz, amit eddig leírtak rólam, a közelében sem jár a valóságnak. Ez az egyetlen célom ezzel a könyvvel.” – Paul Newman PAUL NEWMAN színész, rendező, autóversenyző és vállalkozó volt. Tízszer jelölték Oscar-díjra, A pénz színe című filmért meg is kapta a legjobb férfi főszereplőnek járó aranyszobrot. Számos más díjat is nyert, köztük egy BAFTA-díjat, három Golden Globe-díjat, egy Screen Actors Guild-díjat, egy Primetime Emmy-díjat, megkapta a Cecil B. de Mille-életműdíjat és a Jean Hersholt Humanitárius díjat. Játszott többek közt A svindler, a Hud, a Bilincs és mosoly, a Butch Cassidy és a Sundance kölyök, A nagy balhé, Az ítélet, a Mr. és Mrs. Bridge, a Senki bolondja, A kárhozat útja című filmekben, valamint ő adta a Disney Pixar Verdák című filmjében Doc Hudson hangját. Autóversenyzőként Newman számos nemzeti bajnokságot nyert, hetvenévesen bekerült a Guinness-rekordok könyvébe mint a legidősebb férfi, aki hivatalos autóversenyen győzött, és osztályában az első helyen végzett a Daytona Beach-i Rolex 24 versenyen. Politikai aktivistaként és humanitáriusként közel 1 milliárd dollárt gyűjtött és adományozott számos jótékonysági szervezetnek. Newmannek hat gyermeke született, és ötven évig élt házasságban Joanne Woodward Oscar-díjas színésznővel. Nyolcvanhárom évesen, 2008-ban halt meg.