Simon Bettina

Strand

A Strand nem a felhőtlen vidámság helye. Emlékeink kuszák: örömpercek, kiszolgáltatottság, nedvesség, vibráló fény és alattomos kosz. Simon Bettina első verseskönyvének hangulata megragad, nem ereszt. A mondatok tiszták, a képek és asszociációk hamar kizökkentenek megszokott világunkból. De bárhol járunk, mindvégig otthonosság és otthontalanság egymást keresztező nyomait követjük, és a víz útját: akár egy fagyos utcán, akár egy folttisztítóban, akár egy - talán jövőbeli - elárasztott tájon. Test nem marad szárazon.