Adatok betöltése, kérem várjon!

"Ezeket a sorokat neked írom, Rokon, aki megint szégyenkeztél miattam, mint ismeretségünk óta talán mindig. Ezúton kérem elnézésedet, és hidd el, én ártatlan vagyok. Ezt a levelet is azért írom, mert társaságban - nem illő mindenről beszélni. Úgy olvasd, mint egy utolsó - ígérem, és erre számíthatsz -, legutolsó beszélgetést" Régi ismerőseink - Mocorgó, Vigyori, Tonio és a többiek - köszönnek vissza Fejes Endre elbeszéléseiből. Ismét napvilágot látnak azok az írások, amelyekben megelevenednek a nagyvárosban élő kisemberek mindennapjai, valamint a rideg valóság, amely nem engedi valóra válni álmaikat és vágyaikat.