Blénesi Éva

Szőcs Géza

"... maga a nyelv is általa teremti újra önmagát."

A hetvenes évek magyar irodalmában Szőcs Géza jelentkezése, pályakezdése a legfigyelemreméltóbbak közé tartozott. Azóta bebizonyosodott, hogy e pályakezdésből sokszólamú, nagy ívű életmű bontakozott ki. Autochton írásművészete egyszerre épül a magyar irodalmi hagyományok továbbvitelére és megbontására, megújítására.
Az 1959-ben születetett Blénesi Éva árnyalt képet rajzolt a költőről, íróról. A Tegnap és Ma monográfiasorozatban megjelent vállalkozásáról maga írja: "E monográfia-igényű kísérletben egy tágabb szabadságot megengedő értelmezői stratégiát alkalmaztam, mert úgy véltem, hogy ez áll közelebb a Szőcs Géza szövegalkotásában fellelhető azon poétikai sajátosság feltárásához, melyet egyaránt jellemez a lírai nyelvek, formák és műfajok sokszólamúsága, a kultúra hagyományainak transzdialogikus megszólaltatása, a játékosság, az idézés, a különböző szövegfragmentumok újfajta összeillesztése és szétbontása, valamint a sokálarcos lírai alany szerepjellegű »szétjátszása«."

Ex Libris (recenzió, Élet és Irodalom)