Lawrence Ferlinghetti

Kicsi fiú

A híres beatköltő századik születésnapja előtt megírta irodalmi testamentumát – egy olyan önéletrajzi regényt, amelyben nemcsak saját életét tekinti át, hanem katasztrófa felé sodródó civilizációnk állapotát is.

Lawrence Ferlinghetti lázas, szenvedélyes, áradó, varázslatos szövege újra és újra visszatér a gyermekkori traumáihoz, magányához, árvaságához, párizsi egyetemista éveihez és a második világháborúhoz (amikor részt vett a D-napi partraszállásban), miközben a beatnemzedék más nagyjait – Ginsberget, Kerouacot és Burroughst – is rendre megidézi. A Kicsi Fiú fáradhatatlan számvetés az élettel járó minden fájdalommal és eksztázissal, egyszerre nosztalgikus és lázadó kiáltvány az elvesztett ártatlanság mellett, tehetetlen haragtól izzó, ugyanakkor fanyar iróniával árnyalt elmélkedés az emberi nemről, amely végtelen mohóságában tönkreteszi önmagát és a bolygót – megrázó ébredés az amerikai álomból egy globális kataklizma előjeleire.