John Keegan

Második világháború

„Egyszerűen káprázatos… Nemzedékünk legkiválóbb hadtörténésze”.– Tom Clancy

Kereken nyolcvan esztendővel ezelőtt robbant ki az emberiség történetének legnagyobb, legpusztítóbb és legvéresebb háborúja, amely a föld hat kontinensén és három óceánján zajlott, ötvenmillió áldozatot követelt, és pusztítása kiterjedt szinte a teljes emberi civilizációra.
John Keegan brit hadtörténész lenyűgöző intelligenciával és tökéletes arányérzékkel kalauzolja végig olvasóit a háború történetén. Az események részletes bemutatása mellett Keegan nagy hangsúlyt fektet a stratégiai elemzésre és a háború „vezérmotívumaira” is, miközben a világégés gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozásait is értő módon tárja az olvasók elé. A részletesen elbeszélt hadi eseményeket úgy választja ki, hogy mindegyik megvilágítson egyet a modern hadviselés második világháborúra jellemző sajátos válfajaiból. Ennek alapján elemzi a légideszant-hadviselés (Kréta), a repülőgép-hordozókkal vívott tengeri háború (Midway), a páncéloscsata (Falaise), a nagyvárosi ostrom (Berlin), valamint a kétéltű hadviselés (Okinava) eseményeit és sajátos mozzanatait. Bemutatja a szembenálló szövetségi rendszerek működését, kitűnő portrékat rajzol a háború legfontosabb szereplőiről (Hitler, Tódzsó, Churchill, Sztálin, Roosevelt), és részletesen szól a tudomány és a haditechnika szerepéről, a megszállás, az ellenállás, a hadászati bombázás és a hírszerzés hatásairól és következményeiről – egyszóval mindenről, ami világméretűvé és totálissá tette a konfliktust.

A brit tudós mára klasszikussá vált, monumentális műve sokkal több, mint a háború egyszerű hadtörténete: lebilincselő stílusának köszönhetően akár regényként is megállja a helyét, kézikönyvként pedig nélkülözhetetlen mindazok számára, akik meg akarják érteni a 20. század legfontosabb eseményének mélyebb összefüggéseit.

JOHN KEEGAN (1934–2012) több mint negyedszázadon át tanított hadtörténetet a sandhursti Királyi Katonai Akadémián, majd a Daily Telegraph védelmi rovatát vezette. Vendégoktatóként tanított Princetonban és Cambridge-ben is. Számos klasszikus hadtörténeti munka (A csata arca, A hadviselés története) szerzője. 2000-ben lovagi címet kapott.