Monique Menyhart

Fejjel lefelé

Luna a környezete számára átlagos, csendben lázadó tinédzser, akinek zárkózott viselkedése könnyen magyarázható nehéz családi hátterével. Különösebben nem is érdekel senkit, ki ez a lány. Az anyját sem, akinek többet számít a heroin élvezete, mint hogy a gyermekével törődjön, ami az évek alatt egyenes utat biztosít Lunának az éjszaka világába. Rászokik a lopásra, majd drogdíler lesz, hogy el tudja tartani magát.

Mindeközben az egyetlen, aki tudja, ki is ő valójában, az ő maga.

Határozott elképzelése van a jövőjéről, megtervezi az utat, amin át felkapaszkodhat a meredek lejtőről, ami olyan hívogatóan csalogatja őt is a mélybe. Lépésről lépésre halad előre – egészen addig, míg ki nem derül, hogy teherbe esett.

Az évek alatt gondosan felépített tervei egy pillanat alatt romba dőlnek. Fogalma sincs, ki lehet a gyermek apja, és fogalma sincs, mihez kezdjen most. Az egész életét újra kell terveznie, újra fel kell építenie saját magát, egy teljesen új világban…

Ez viszont nem jelenti azt, hogy elszakadhat a múltjától. Nem jelenti azt, hogy abbamaradnak az éjjelente kísértő rémálmok. Nem jelenti azt, hogy nem bukkannak fel ismeretlen ismerősök a múltból, és nem lesz egyre különösebb az egész világ, ami őt körülveszi.

Vajon meddig tarthatja fenn az egyensúlyt a képzelete, az álmai és a valóság között? Hol a határ? Mi történik, ha elveszíti egyetlen lelki társát, Matt-et egy szempillantás alatt? Hogyan találhatja meg őt, ha ez egyáltalán lehetséges? Hogyan döntheti el, hogy kiben bízhat, és kiben nem? Vajon elhiheti-e, hogy épp egy különös nyomozó és egy vudu papnő segíthet neki és a lányának?

Egyáltalán: honnan tudhatja, ki is ő valójában? Tudhatja-e teljes bizonyossággal?

És mi köze a vudunak az angyalokhoz?...